A minősítési, tesztelési eljárás rövid leírása

A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország Program keretében valósult meg.

A MATISZ több társadalmi, civil szervezet (Informatika a Látássérültekért Alapítvány, IT Mentor Egyesület, Infórum, NIOK) együttműködésével, a tesztelt honlapok készítőinek (APEH, NCA, Megyei Önkormányzatok Szövetsége) közreműködésével alakította ki a honlapok tesztelési eljárását és végezte el a pilottesztelést.
 

A projekt fázisai

1) Hazai és külföldi jó gyakorlat feltárása

2) Módszertan kidolgozása:

  • fejlesztői;
  • szakértői;
  • felhasználói szintekre.

3) Tesztelők/mentorok képzése

  • tananyagfejlesztés;
  • képzés.

4) A tesztelést, valamint felhasználók minősítését támogató honlap (elektronikus kérdőív rendszer) fejlesztése

5) Tesztelés

6) Projekt eredményeinek terjesztése (röplap, honlap, hírlevél, workshop), mintegy 1200 szervezet számára történt meg, így mintegy 6000 főt elektronikus úton, míg 42 főt személyesen értünk el.
 

A minősítési módszertan leírása

A minősítés célja: hogy a honlap tulajdonosa, fejlesztője, üzemeltetője számára információt adjon arról, hogy a honlapra helyezett tartalom, szolgáltatás elérése, használata ügyfél-, felhasználóbarát, illetve milyen módosítások szükségesek a felhasználó barátság növelése érdekében.

Milyen a használható, ügyfél-, felhasználóbarát honlap?

A MATISZ szakértőinek véleménye, az eFestival multimédia kilencévi tapasztalatai alapján, hogy leegyszerűsítve a hétköznapi alkalmazás szintjére, a használható honlap az, amely a felhasználók nagy többsége számára:

  • még a szükségszerű/kötelező tartalmat is, egyszerűen, de vonzó/szórakoztató módon biztosítja;
  • könnyen, gyorsan elérhető;
  • a legkisebb idő ráfordítás mellett, nagyobb "fejtörés" nélkül az tárolt információk tovább hasznosíthatók, illetve a szolgáltatások az előállítói céloknak megfelelően, a felhasználók javára működtethetők.

Nyilvánvaló, hogy ha az ügyfél-, felhasználó barát honlap használója időt, energiát, bosszúságot "takarít" meg, a hagyományos, személyes jelenléthez kötött eljáráshoz képest, akkor szeretni, gyakran alkalmazni fogja a honlapot és ez az előállító és felhasználó közös érdeke.

Természetes, ahány felhasználó van, annyiféle lehet a használhatóság megítélése is, ezért célszerű egy minimum követelmény rendszert megfogalmazni, amely reprezentálja a felhasználók többségének szükségletét.

A használhatóság/Usability (újabb nevén Information Building) egy most szerveződő diszciplína.

A használhatóságról és ezen belül az e-közszolgáltatások weblapjainak használhatóságáról rendkívül kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre.

A törvényességi, biztonsági és ügyfélbarát szempontokat együttesen, széleskörűen figyelembe vevő e-közszolgáltatások minősítési hazai rendszert elsőként, a projekt során a MATISZ és vele együttműködő szervezetek állítottak elő.

A módszertan kidolgozásában szakértői (Vitályos Consulting, Mátrix) és civil (IT- ME Egyesület) szervezetek, illetve MATISZ szakértői vettek részt.

A módszertan, a minősítés és az azt megvalósító, tesztelés elvi alapjait rögzíti, és felsorolja az elvégezhető teszteket. Célja az, hogy az itt felsorolt tesztekből lehessen konkrét tesztrendszert összeválogatni az egyes honlapok, portálok értékeléséhez, minősítéséhez, vagy a rendszeresen megrendezendő honlap minőségi (eFestival) versenyekhez.
 

A módszertan fejezetei

A) Az Informatikai alapok fejezet az elméleti alapokat írja le.

Az e-közszolgáltatások használhatósági modellje - Usability Reference Model (URM)

A közszolgáltatások használhatósági modellje, és az ehhez igazodó tervezési és tesztelési módszertanok még hiányzanak az informatika szakmából. Fokozottan igaz ez a tartalomfejlesztési technológiák esetén.

Más, nem közszolgáltatás területéhez tartozó diszciplínákkal sem sokkal jobb a helyzet, bár ott a feladat műszakilag egyszerűbb (volna): egy elektronikus áruház, egy home-banking, vagy akár egy elektronikus magazin által lefedett felhasználói tevékenységi kör szűkebb, mint a közszolgáltatások tevékenységi köre.

A közszolgáltatások tevékenységi köre elég széles, az egyszerű tájékoztatástól a jogszabálykeresésen át a Common List of Basic Public Services - CLBPS 5 szintű ügyintézésig terjedhet. Ilyen széles skálára használhatósági modellt készíteni speciális műszaki, szoftvertechnológiai feladat (lenne).

Az URM egy ilyen elméleti modellnek készül, ami teljességre törekvő módon összeszedi, és szintekre csoportosítja a használhatósággal kapcsolatos fogalmakat. Kezdeti stádiumban van, nem kiforrott, kiforralása nem ennek a projektnek a része, de a szemlélete segíthet a fogalmak közötti tájékozódásban.

A tartalomelem fogalma

Statikus HTML-lapok
Dokumentumok

Standard dokumentumok
Nem-standard dokumentumok: Űrlap

Regisztráció, azonosítás és hitelesítés
Dinamikus lapok
Keresés a tartalmon belül

Folyamatszervezési kérdések
Szabványossági kérdések
A  biztonság kérdése

B) A tesztelés módszertana fejezet a szervezési és kiértékelési kérdéseket írja le.

A teljesség problémája
Az elkerített területek problémája

Szinoptikus kérdések
Rutinmunka, gyors tájékozódás vagy belterjesség
Ügyek intézése: gyorsaság vagy pontosság
A szoftver-technológiát vagy a tartalmat teszteljük?

A tesztelő stáb kompetenciái
A tesztek értékelése
A teszttípusok és minősítési rendjük

A teszteket összefoglaló táblázatok felépítése
A magas és alacsony prioritás
Mire figyeljen a tesztelő?

A szakterület irodalma

C) Tesztpéldák

A további fejezetek példákat mutatnak a tesztekre, képernyőkkel illusztrálva.

D) Függelék

A Függelék táblázatba rendezve fölsorolja az összes teszt elemet, azaz kritériumot. A "kritérium" és a "teszt" kifejezés olykor keveredik, ilyenkor a "teszt" jelentése: 'a kritérium teljesülését vizsgáló teszt elem'.


Törvényességi kritériumok

2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet a cég honlapján való közzétételről

Szabványossági kritériumok

Biztonsági kritériumok

Biztonsági hiányosságok
Biztonsági kontrollok

A KIB 19 máshol nem szereplő kritériumai

Közigazgatási Informatikai Bizottság - KIB19-III. 1 Elérhetőségek
KIB19-III. 2. Akadálymentes állományformák
KIB19-III. 3. Megjelenés, szerkezet, a címoldal kötelező elemei
KIB19-III. 4-6 Bemutatkozó-oldal
KIB19-III. 7-8 Kapcsolatfelvétel, a szakterületi fórumok, visszacsatolás az állampolgárnak
KIB19-III. 9-19 Egyéb tartalmi kritériumok a KIB 19-ben

Web Content Accessibility Guidelines 2.0

Érzékelhetőség
Működtethetőség
Érthetőség
Robosztusság

A használhatóság diszciplína kritériumai

Érzékelhetőség szintje (Perceivability layer)
Navigációs szint (Navigability layer)
Kezelői felület szintje (Informatics' semantics' layer)
Működtethetőségi szint (Functionality layer)
Tartalmi előírások szintje (Content policy layer)
Kapcsolati szint (Synopsis layer)
Folymatszervezői szint (Process Analyse layer

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA