Lezajlott az EU Magyar Elnökség keretében „A kultúra hozzájárulása az EU2020 stratégia végrehajtásához” kulturális konferencia
2011. február 28. – március 1. a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megszervezte „A kultúra hozzájárulása az EU2020 stratégia végrehajtásához” című konferenciát. Az eseményen számos, a kultúra területén tevékenykedő jeles hazai és külföldi személyiség részt vett, többek között Androulla Vassiliou EU-biztos, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, és Pálinkás József, az MTA elnöke.
A konferencián két plenáris ülés után négy interaktív szekcióban – befogadó-, intelligens-, fenntartható-, és mérhető növekedés - folyt a munka. A program után a résztvevők hétfőn este tárlatvezetésen vettek részt a Ludwig Múzeumban, majd rövid állófogadáson vehettek részt a Művészetek Palotájában.
A konferencia célja, hogy azonosítsa a kultúra szerepét az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtásában. Tágabb értelemben véve, a kultúra olyan tevékenységek összessége, amelyek többet jelentenek a gazdaság és a társadalom dinamikus, innovatív szegmensénél. A kultúra fogalmának e meghatározása alapján a konferencia azt vizsgálja majd, hogy a kultúra milyen módon és milyen feltételek mellett járulhat hozzá a humán erőforrás fejlesztéséhez, illetve a társadalmi tőke javításához. Utóbbi feltételek elengedhetetlenül fontosak az intelligens, befogadó és fenntartható európai növekedés szempontjából.
A konferencia célja, hogy egyrészt feltárja azokat a cselekvési területeket és eszközöket, amelyek e törekvés elérését segítik, másrészt, hogy operatív intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tegyen a tagállamok és a Bizottság számára. A vita célja, hogy azonosítsa a kultúra nyújtotta lehetőségek koncentráltabb kihasználását a gazdaságban, az oktatásban és a társadalmi cselekvés más területein.
A konferencia meghatározta azokat a területeket is, ahol a kulturális szereplők és tevékenységek a leghatékonyabban kiegészíthetik a fellépések egyéb formáit. A konferencia figyelmet fordított a kreatív és kulturális iparágak fejlesztésére, a kultúra és az innováció közötti kapcsolatra, a kulturális fejlesztések megerősítésére, valamint a szociokulturális szakemberek és intézmények Európa 2020 stratégiához kötődő célok elérésében játszott szerepére.
A fent említett kérdéseket négy tematikus szekcióban vitatták meg, amelyek során az előadók több jó gyakorlatokat is bemutattak. A konferencia megállapításai hozzájárulnak az elnökség által e témakörben benyújtandó tanácsi következtetések kidolgozásához.
A konferencián elhangzott előadások ezen az oldalon találhatóak.
A MATISZ által az intelligens növekedés szekcióban tartott "Látható Magyarország Kezdeményezés" című előadás elérhető:
http://prezi.com/3wsblmfb5g4g/visible-hungary-in-digital-space-initiative/
A szekciók részletes leírása
Első szekcióülés: befogadó növekedés
A szekció fő témaköre az, hogy hogyan erősítsük meg a kultúrának a társadalmi kohézióban, valamint a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelemben játszott szerepét, különös figyelmet fordítva a kultúra és az oktatás társadalmi befogadás érdekében történő együttműködésére. Ennek hatóköre ki fog terjedni az iskolarendszerű oktatás kulturális elemére, továbbá a kulturális intézmények és programok iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásban betöltött szerepére. E szekció megvizsgálta továbbá azt, hogy a kulturális sokszínűség és a különböző kultúrák együttélésnek előmozdításával hogyan kerülhetők el a jövőbeli konfliktusok és feszültségek, valamint hogy hogyan aknázható ki Európa sokszínűsége a növekedés és a versenyképesség érdekében. Szintén fontos kérdés, hogy miként veszélyezteti a gazdasági fejlődés a kulturális sokszínűséget. A vita további kérdései közé tartozik a tehetséggondozás, a kultúrának a társadalmi fejlődéshez és kohézióhoz való hozzájárulásának mérhetősége, valamint az önkéntesség kulturális szektorban történő előmozdítása, a kulturális eszközök segítségével erősítve a polgári aktivitást.
Második szekcióülés: intelligens növekedés
A szekció főként a kulturális és kreatív iparágakat, valamint az ezen ágazatok virágzásához nélkülözhetetlen feltételeket vizsgálta meg, összhangban a kulturális és kreatív iparágakról szóló bizottsági Zöld Könyv eredményeivel. A kultúra közvetett és közvetlen hozzájárulását a kulturális és kreatív szektorokhoz két fő szempontból kívánjuk elemezni.
1. a kultúra megalapozza a kreativitást (a tehetséggondozás révén, és a kulturális és kreatív készségek megerősítése révén). Ezen tevékenységeknek a vállalkozói készségek fejlesztése szempontjából is kiemelt jelentősége van.
2. a hozzájárulás második módját olyan pénzügyi, technikai és infrastrukturális háttér megteremtése és fenntartható működtetése biztosítja, amely szükséges a kulturális vállalkozások, különösen a kis-és közepes vállalatok létrehozásához és sikeres működtetéséhez.
A helyi, regionális és európai szintű hálózatok és partnerségek létrehozása hozzájárulhat a kulturális és kreatív vállalkozások fenntartható fejlődéséhez. Mindez egy új típusú kulturális termék-kialakításához vezethet, amely javítja a kulturális szolgáltatások minőségét, valamint további ehhez kötődő szolgáltatásokat generálhat. A kultúraalapú innováció hozzájárulhat egy kiválóságot és minőséget képviselő európai márka kialakításához is.
Harmadik szekcióülés: fenntartható fejlődés
A szekció két legfontosabb felvetése, hogy miként mozdítható elő a fenntartható kulturális fejlődés, valamint hogy a kultúra hogyan könnyítheti meg a fenntartható növekedést. A viták alapját olyan kérdések fogják képezni, mint a környezettudatosság és a kultúra közötti összefüggés, valamint a kulturális intézmények e folyamatban játszott szerepe. A szekció másik kiemelkedő kérdése a zöld kultúra és a tömegkultúra közötti kapcsolat. Ez arra az elképzelésre utal, amely szerint a tömegkultúrából (alacsony minőségű kultúra) nyert hasznot az elit vagy magas szintű kultúra lehető legszélesebb körű terjesztésére kell fordítani. A harmadik kérdés az esztétikai oktatás szerepe a befogadó oktatás előmozdításában. Az esztétikai oktatás motivációt, tartalmat és modelleket biztosít a kulturális tevékenységek számára. Az esztétikával, valamint az inkluzív és a kreatív esztétikai értékekkel bíró tevékenységekkel való rendszeres kapcsolat alapvető fontosságú az egyén, az egyéniség kibontakozásához és fejlődéséhez. Az esztétikának, és különösen a művészetekben megjelenő tömörített formájának pozitív hatása van az emberek környezetük irányában megnyilvánuló elvárásainak szintjére. Ennek eredményeképpen az esztétikai oktatás hozzájárulhat a zöld kultúra előtérbe helyezéséhez, másfelől pedig a fenntartható kulturális fejlődéshez.
Negyedik szekcióülés: mérhető növekedés
A kultúrába történő befektetés (pénzügyi és emberi erőforrások) szükségessége mellett felhozott általános érv, hogy ezek a befektetések viszonzásul közvetlen és közvetett hatásaikon keresztül hasznot hoznak a kultúra számára, nagymértékben hozzájárulva nemcsak a gazdasági fejlődéshez, hanem a szociális kohézió megerősítéséhez és az életminőség általános és jelentős javításához is.
Ezeknek a hatásoknak a felmérése, és különösen mennyiségi jellemzőik meghatározása ugyanakkor nagy nehézségeket jelent a tagállamokon belül, nem is említve az uniós szintet. Az egyes kulturális mutatók (illetve a kultúra hatókörének) felmérése vagy felbecsülése igen nehéz, és a vonatkozó adatok összehasonlítása sem megoldott. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a döntéshozók folyamatosan konkrét adatokat igényelnek a kulturális befektetések és támogatások, valamint az intézkedések hatékonyságának igazolására. Ez saját erőforrások felhasználására is igaz, valamint az uniós alapokból finanszírozott programok mutatóinak meghatározására is.
Erre az igényre tekintettel (anélkül, hogy vitatnánk a döntéshozók igényeinek jogosságát) egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy milyen mértékben kell tükröződniük a kulturális befektetéseknek (elsősorban) a gazdasági mutatókban, és hogy szükséges-e, illetve kivitelezhető-e valamennyi szinten a kultúra statisztikai adatokra és mutatókra történő leszűkítése. Vagy más szemszögből megközelítve e kérdést: biztosítható-e ilyen „egzakt” adatok nélkül a kultúra támogatása?
Az ülés számba fogja venni a kultúra mérhetőségének legfőbb területeit.
Az ülés egyrészről megkísérel átfogó képet nyújtani a kultúra társadalmi és gazdasági környezetre kifejtett hatásainak felmérési lehetőségeiről, az ehhez kapcsolódó problémákról és akadályokról, illetve arról, hogy ez a fajta felmérés mennyiben életképes és szükséges. Másrészről ismertet néhány olyan megoldást és bevált gyakorlatot, amelyeket a kultúra hatásainak és bizonyos területeinek áttekintésekor az Unió és a tagállamok szintjén egyaránt használnak.
