oktatás / képzés > digitális írástudás
2011.05.31.

Nagy adatbázisok -- innovatív lekérdezések -- a MIBE 11. konferenciája

MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom - 2011. máj. 25. (21. szám) heti hírleveléből: Nagy adatbázisok -- innovatív lekérdezések -- a MIBE 11. konferenciája; Kérdések a 21. század könyvtárában -- pl.: meghalljuk-e a magánszektor üzenetét?; Mi is az a h-index? -- hogyan méri a hivatkozásokat?; Az egyéni kutatói tevékenység mérése: eljárások; Új szelek e-könyvből? (videó, magyar felirattal); A digitális igényekhez kell igazítani a szerzői jogot; A Lausanne-i Könyvtár együttműködése a Wikipediával; Versenyeztek a házilag nyomtatott könyvek; Konferenciák előtt: 7 networking tipp; Gyengélkedő kkv-s ügyfélszolgálatok; Az ülés veszélyei (infografika); Kezdőknek: tanácsok e-könyv vásárláshoz; Erdélyi örökségünk digitalizálva; Új amerikai nemzeti digitális írástudás portál; Böngészés a weben: hajt a dopamin

Nagy adatbázisok -- innovatív lekérdezések -- a MIBE 11. konferenciája

A Magyar Információbrókerek Egyesülete Nagy adatbázisok -- innovatív lekérdezések címmel tartja konferenciáját június 16-án. Az előadók feltérképezik a téma kurrens trendjeit a Szilícium-völgyi híradással, szólnak a nagy állami ás magán adatbázisok lekérdezésének technikai és szervezési kérdéseiről, valamint példákat mutatnak be a testre szabott lekérdezésről ás szövegbányászatról. Az előadók részben ismerősek: Miskolczy Csaba (Blogter.hu), Montana Tudásmenedzsment Kft., Internet Securities vagy éppen az Oracle képviselője, aki a közösségi CRM-alkalmazásokat fogja tárgyalni. További információ folyamatosan: www.mibe.info

Jelentkezés: info@mibe.info

Forrás: Magyar Információbrókerek Egyesülete

Kérdések a 21. század könyvtárában -- pl.: meghalljuk-e a magánszektor üzenetét?

Roberta A. Stevens ALA-elnök a múlt hátfőn nem mondta végig előadását; fontosabbnak tartotta, hogy a hallgatókkal való interakciót. Prezentációja azonban elérhető. Egyik, a helyszínen nem látott diája érdekes kérdéseket tartalmaz:

  • Könyvmúzeumok lesznek-e a könyvtárak?
  • Milyen szimbólumok definiálják a könyvtárak szerepét?
  • Fel tudjuk-e használni a magánszféra, a média és a szórakoztatóipar tapasztalatait, üzeneteit, a 21. századi imázs közvetítésére?
  • Hogyan őrizzük meg a könyvtár jelképes státuszát?
  • Új épületekben vagy felújítottban gondolkozzunk?
  • Mit jelent az, hogy gyűjtemény? Digitális anyagok és kiadói korlátozások modellje?
  • Milyen példák vannak intézményi megújulásra? Minek hatására történhettek meg?
  • Kik voltak a vezetők a kritikus pillanatokban?
  • Elgondolkodhatunk: volt-e, vagy-e megújulás a hazai könyvtárakban. És ha igen, miért nem? Ki(k) és mi miatt igen / nem? (MG)

Forrás: Roberta A. Stevens

Mi is az a h-index? -- hogyan méri a hivatkozásokat?

Hirsh 2005-ös cikke (An index to quantify an individual's scientific research output) nyomán a h-index vált az egyik legszélesebb körben használt bibliometriai mutatóvá egy kutató sikerének meghatározására és munkája jövőbeni hatásának előjelzésére. Ezt leginkább -- egyrészt -- egyszerűségének köszönheti, hiszen egyetlen indikátorról van szó, mely kombinálja a produktumot és a hatást, ráadásul könnyen meghatározható. Másrészt a hivatkozások eloszlásának köszönhető 'hosszú farok' (long tail) okozta eltérést is kiküszöböli. Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak korlátai is, leginkább abban, hogy diszkriminálja a különböző publikációs habitusú kutatókat, és gyakorlatilag 'bünteti' az igényesebbeket, azaz, akiknek kevés, de gyakran idézett publikációjuk van a dömpingszerűen publikálókkal szemben. Ennek kiigazítását célozza a nagy matematikai apparátussal bemutatott kiegészítő indikátor, amely különbséget tud tenni az azonos h-index értéket elért szerzők között azzal, hogy a legtöbb hivatkozást kapott cikkekhez legközelebb esőket (azaz, amelyek a jövőben valószínűleg sok hivatkozást kapnak) is nagyobb súllyal veszi figyelembe. (ref.: Mohor J.)

Forrás: Humanus

Az egyéni kutatói tevékenység mérése: eljárások

Az intézeti kutatók teljesítményének felméréséhez és összehasonlításához egyszerű és összetett statisztikai számítással létrehozott mutatókat szokás használni. Az egyik legfontosabb adat az egyes években publikált közlemények száma. Publikációs listáját mindenki napra készen tartja, hogy a megfelelő időben és célra benyújtsa (éves értékelés, előléptetés, ösztöndíj-kérelem stb.). Az értékelés céljától függ, mi kerül a listára, de általában a lektorált vagy referált szakmai folyóiratokban megjelenő cikkek és könyvfejezetek esnek a legnagyobb súllyal latba,4 szemben a konferencia-előadásokkal vagy nem referált folyóiratokban publikált írásokkal. A listán szerepelnek a pályázatból finanszírozott kutatások adatai is (köztük az összeg és a finanszírozó adatai).

Forrás: Könyvtári Figyelő, 2011/1., p.107-132. (jelszóval)

Új szelek e-könyvből? (videó, magyar felirattal)

Az e-könyvek új generációja látható Mike Matas fejlesztő TED Talks előadásában. Az iPaden és iPhone-on is olvasható interaktív prototípus egyórás dokumentum- és animációs anyagot is tartalmaz, ami olvasás közben a könyvoldalon rögzíthető. Érdemes kivárnunk a videóban a szélenergia témájú könyv újszerű infografikai alkalmazását 2:45 percnél a szélturbinába lehelt levegővel a képernyőn. Magyar felirattal olvasható, ha a Subtitles Available In gombnál a Hungarian-t választjuk a legördülő menüből. (ref.: HWJ)

Forrás: TED

A digitális igényekhez kell igazítani a szerzői jogot

A brit miniszterelnök felkérésére elvégzett vizsgálat szerint alapvető változásokra van szükség az ország szerzői jogi szabályozásában, mert az nem igazodik az internetkorszak igényeihez és lehetőségeihez. A szakértő egyszerűsítené a szerzői jog által védett művek felhasználhatóságát.
Fontos javaslat a brit szerzői jogra vonatkozóan, hogy a felhasználók számára legalizálná a szerzői jogi védelem alá tartozó művek egyik hordozóról a másikra való másolását magáncélra. Bár a brit jogérvényesítés történetében ez idáig senki ellen nem történt fellépés rippelésért, de a jelentés szerint ez a kitétel a tilalmak között idejétmúlt. A javaslatokban megfogalmazott reformok ehelyett nagyobb flexibilitást biztosítanának az értékesített tartalom felhasználásában.

Forrás: SG

A Lausanne-i Könyvtár együttműködése a Wikipediával

A Lausanne-i Könyvtár és a Wikipedia együttműködésén alapuló Valdensia projekt keretében a tervek szerint a közeljövőben mintegy 800 Vaud kantonbeli személyiség életrajzával bővül majd az online enciklopédia. A projekt a hiteles tartalom garantálása mellett a vaud (vaudois) kulturális örökség széleskörű megismertetését tűzte ki célul. A szócikkeket a Wikipedia szellemében és alapelvei értelmében természetesen az internet közössége tovább bővítheti, korrigálhatja majd.

Forrás: Der Systemdenker

Versenyeztek a házilag nyomtatott könyvek

Olaszországban is egyre népesebb azoknak a nagyközönség előtt ismeretlen íróknak a tábora, akik alacsony példányszámban, házilag nyomtatják ki művüket interneten.

Az egyik legnagyobb olasz kiadónak számító Feltrinelli kifejezetten a saját készítésű könyvek számára hirdette meg a pályázatot: a legújabb olasz bestsellert az ilmiolibro.it (az én könyvem) honlapon regisztrált, interneten olvasható és itt kinyomtatható művek között keresik. A pályázatra július 31-ig lehet jelentkezni.

A Feltrinelli kezdeményezését az il miolibro portál sikere ösztönözte. A három évvel ezelőtt útjára indított honlapnak már több mint százezer szerzője van, több mint tizenháromezer könyvet nyomtattak ki és árulnak ugyanitt.

Forrás: SG

Konferenciák előtt: 7 networking tipp

Az amerikai könyvtárosok országos találkozójuk előtt hasznos tanácsokkal látják el a konferencia résztvevőit. A kapcsolatteremtés néhány fontos eleme olvasható alább.

 

  1. Tervezz! Állást keresel? Meg akarsz ismerkedni hasonló érdeklődésű kollégákkal? A konferencia rövid ideje sokkal jobban hasznosítható valóban fontos kapcsolatok kiépítésére, ha tervezzük networking stratégiánkat. Mindig legyen nálunk névjegykártya, és ne felejtsük el elkérni másokét sem.
  2. Légy társasági lény! A konferenciákon rengeteg a társasági esemény, fogadás, reggeli, party -- a legjobb lehetőség ismerkedésre az informális légkör és a környezet miatt.
  3. A megszólítás ereje. Szólítsd meg a közeledben lévőket, kezdeményezz beszélgetést! Mutatkozz be és tegyél fel kérdéseket munkájukról, a konferenciáról, stb! Könnyebb lesz beszélni velük, ha legközelebb összefuttok a konferencián vagy egy másik helyszínen.
  4. Lépj ki a kényelmi zónádból! Újoncként a szakmában a legegyszerűbb a passzív szerepet választani és arra várni, hogy mások kezdeményezzenek. A veterán könyvtárosok régi barátként üdvözlik egymást, és óhatatlanul is klikkekbe tömörülnek. Átmenetileg társasági lénnyé válva a kívülről zártnak tűnő körök új lehetőségeket nyithatnak meg a későbbiekben.
  5. Teremts kapcsolatokat mások között! Bizonyára ismersz egy-két embert, akikkel együtt dolgozol munkahelyen, bizottságban, stb., hozd össze őket! Ha épp egy régi munkatársaddal beszélgetsz, és belép egy ismerős, mutasd be őket egymásnak. Nemcsak a kínos helyzettől szabadulsz meg, hanem esetleg valaki számára fontos kapcsolatot hozhatsz létre. Nagy létszámú konferenciákon az ilyen apró kedvességek teszik a közösséget barátivá.
  6. Legyen folytatás! A konferencia után következik a fontosabb rész: az ismeretség ápolása. A nagyszerű ötletből semmi nem lesz, ha nem lépünk tovább. Az igazán fontos új kapcsolataidnak küldj egy emailt, és például említsd meg, hogy milyen jó volt velük beszélni XYZ témáról. Aztán, ki tudja, milyen lehetőség adódik a jövőben?
  7. Érezd jól magad! A networking ne legyen megterhelő feladat. Az ügyes kapcsolatteremtők olyan könnyedséggel mozognak a terepen, mintha szórakozásból lennének ott. Vagyis ne görcsölj, légy önmagad, és legfőképpen, töltsd kellemesen az időt. Végtére is, mi a legrosszabb,a mi bekövetkezhet? (ref.: HWJ)

Forrás: ACRL log

Gyengélkedő kkv-s ügyfélszolgálatok

A potenciális ügyfelek harmada zárt ajtókon kopogtat a kis- és középvállalkozások telefonos ügyfélszolgálatain a Magyar Telekom és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közös kutatása szerint. A szállodákat, vendéglátóipari egységeket és privát oktatási intézményeket vizsgáló felmérés alapján az éttermeknél a legkedvezőbb a helyzet.
A cégek ügyfélszolgálatán a hívások 30 százaléka, azaz majdnem minden harmadik telefonon érdeklődő nem jut hozzá a számára szükséges információhoz. Annak ellenére, hogy a komoly versenyelőnyt jelentő hívásmenedzselő szolgáltatások segítségével ez a probléma könnyen orvosolható, a KKV-k kisebb része él csak a lehetőséggel.

Forrás: Mmonline

Az ülés veszélyei (infografika)

Az ülés, amelyet legalább nyolc órában végzünk naponta az egyik legrosszabb dolog az egészségünkre nézve. Kutatások szerint az ülő életmódot folytatók között 54%-kal nagyobb a szívroham esélye. Az infografika [ m.blog.hu/in/infographics/image/11Maj/sitting-is-killing-you_jpg.png ] többek között rámutat arra, hogy az ember ősidő óta olyan tevékenységeket végzett, mint a vadászás, gyűjtögetés, földművelés, mely mind mozgással járt. A tévé, számítógép, internet elterjedésével azonban egyre jobban nő az üléssel töltött idő, átlagosan 9 óra, amelynek már súlyos hatásai lehetnek egészségünkre. Az ülés során az inzulin hatékonysága visszaesik, a kalóriaégetés lecsökken stb. Úgyhogy talpra, tornázzatok, próbáljátok ki a stand-up bútorokat és éljetek aktívan!

Forrás: Infographics

Kezdőknek: tanácsok e-könyv vásárláshoz

Folyik az e-book verseny: egyre nő a normál áron elérhető tartalom, sokasodnak a művek elolvasására fejlesztett e-könyv-olvasók. Ez még önmagában csak konkurens vetélkedésnek minősíthető, de most már látszik egy új frontvonal is. A kérdés egyszerűen ennyi: szövegek kezelésére dedikált e-könyv-olvasót (e-reader-t) vagy multifunkciós táblagépet (iPad kategória) vegyen a vásárlásra vállalkozó olvasó?

Forrás: Prím

Erdélyi örökségünk digitalizálva

Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.

Forrás: Magyar Nemzet Online

Új amerikai nemzeti digitális írástudás portál

A Nemzeti Telekommunikációs és Információs Iroda (NTIA) új portálja (National Digital Literacy Portal) digitalliteracy.gov címen nagy segítség nyújt könyvtárosok és oktatók számára, akik ezen készségeket tanítják. Az információs írástudás szükségességét az Internet által behálózott gazdasági élet indokolja: az állásban lévő amerikaiak 96 százaléka minden nap használja az új kommunikációs technológiákat, 62 százalék számára az Internet kulcsszerepet játszik a munkában. Az amerikai információtechnológiai állások száma 26 százalékkal nőtt 1998 és 2008 között, négyszer olyan gyorsan, mint az összes egyéb munkalehetőségek száma. 2018-ra további 22 százalékos növekedés várható. Az ehhez kell ő oktatás szükségességé t igazolják olyan adatok, miszerint az amerikaiak 28 százaléka egyáltalán nem használja az Internetet, a lakosság 32 százaléka nem rendelkezik széles sávú Internet-hozzáféréssel, aminek a két leggyakoribb indoka, hogy nem látják szükségét és hogy drága. A társadalmi különbségek szembetűnőek: az alacsony jövedelmű rétegek, fogyatékossággal élők, a kisebbségiek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkanélküliek általában a lista végén találhatók az otthoni Internet-használatban. Az információs írástudási készségek fejlesztése az Internetet nem használók számára egyik fontos elem az online világ megismertetésében, lehetőségeik tágításában.

A portál oktatási anyagai az érdeklődők segítségére sietnek, hogy mihamarabb megtanulja az online álláskeresést, önéletrajzírást, szövegszerkesztést és táblázatkezelést. Emellett található még itt tanmenet, óravázlat, kiadványok és feladatok órai használatra, az oktatókat továbbképző segédanyagok, hogy hogyan tanítsák az információs írástudást, játékok és interaktív oktatóprogramok különféle célközönség számára. A program egyik partnere az ALA: mintegy 16 600 közkönyvtár fogja a portált népszerűsíteni, ahol a 2009-es adatok szerint több mint 30 millió ember használta a számítógépeket álláskeresésre. (ref.: HWJ)

Forrás: Libraries and Transliteracy

Böngészés a weben: hajt a dopamin

A dopamin nevű agyi ingerületátvivő anyagot sokszor csak boldogsághormonként említik, pedig olyan jutalmazó vegyületről van szó, amely többek között az evés vagy a szex által kiváltott örömet okozza, de a kábítószerek által előidézett eufória is a termelődésével áll összefüggésben. Ezek mellett a folyamatos dopamintermelés fokozza általános motivációs szintünket; folyamatosan menni akarunk előre, új dolgokat felfedezni, egyszerűen jobban vágyunk a dolgokra, információkra. Weinschenk szerint a netes információözön kiváló terepet biztosít a dopaminnak, hiszen nincsenek korlátok, folyamatosan tudunk előre és tovább menni. Az azonnali üzenetek, a folyamatosan változó státuszok nem hagynak pillanatnyi megállást sem, így a felfokozott 'kereső' állapot hosszú ideig is eltarthat, akár életformaszerűvé is válhat. A szerző szerint a végeláthatatlan -- és sokszor céltalan, hiszen az eredetileg kitűzött célt már rég abszolváltuk, és már a sokadik weboldalon bolyongunk, teljesen más témában -- online böngészés szoros kapcsolatban áll a felhasználók dopaminszintjével.

Forrás: HVG


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA