oktatás / képzés > digitális írástudás
2011.03.16.

10 dolog ingyen az amerikai közkönyvtárban

MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom - 2011. márc. 16. (11. szám) heti hírlevéléből: 10 dolog ingyen az amerikai közkönyvtárban; ALA -- gyorsreagálás az e-könyvek körüli új helyzetre; E-könyvek amerikai közkönyvtárakban -- 66% kínál ingyenes hozzáférést; ALA: az e-könyvek kölcsönözhetőségének korlátozásáról; Lesz-e könyvtár a Kindle (stb.) után?; Mit értenek tartalmak vizuális megjelenítésén a K2-ben? -- szakmai nap összefoglaló; Iskolai könyvtári fejlesztés Kaposváron -- háromnyelvű portál és online kölcsönzés is; Amerikai Digitális Közkönyvtár alakul; Hogyan írjunk sikeres blogposztot?; Bank kínál ingyen e-könyvet -- ingyenreklám könyvtáraknak?; A világ legnagyobb felbontású légifotója készült az állatkertről

10 dolog ingyen az amerikai közkönyvtárban

 

 

  1. Gyerekprogramok: kisiskolásoknak, helyi szervezetek támogatásával, vagy anélkül, könyvbemutatók, stb.
  2. Mesemondás: óvodáskorúaknak rendszerességgel.
  3. Múzeumi belépők: seum Admission: Olvasójeggyel akár az egész család számára igényelhető ingyenes belépő a legtöbb múzeumba.
  4. Hangoskönyvek: Hosszú utazásokhoz, bejáróknak ideális lehetőség, hangoskönyvek több formátumban, akár iPodra is.
  5. Internet-hozzáférés: nyilvános számítógépek a könyvtárban azok számára, akik nem rendelkeznek otthon internettel, vagy úton vannak és nincs okostelefonjuk.
  6. E-könyvek: Az olvasókártyás bejelentkezéssel rengeteg könyv letölthető a népszerű könyvolvasókra vagy számítógépre térítés nélkül a könyvtár oldaláról.
  7. Helyi művészek alkotásai: sok könyvtár állítja ki helyi alkotóinak munkáját, amelyek a kiállítás után kedvező áron megvásárolhatók.
  8. Helyi előadóművészek: helyi zenészek és színházi csoportok gyakran lépnek fel ingyen a könyvtárban.
  9. Szakmai továbbképzés: sok közkönyvtárban szerveznek felvételi előkészítőt és próbavizsgát. Üzleti szemináriumok, álláskeresési útmutató munkanélkülieknek, diákmunka és gyakornoki lehetőségek.
  10. Filmek: A klasszikusok mellett az újabbak is kölcsönözhetők, bár rövidebb időtartamra. Népszerűek a filmsorozatok teljes évadjai is.

Blogjában a szerző várja az olvasók által felfedezett további ingyenes szolgáltatásokat. (ref.: HWJ)

Forrás: Money Crashers

ALA -- gyorsreagálás az e-könyvek körüli új helyzetre

A kiadók által a közelmúltban bevezetett változásokra reakcióként két munkacsoport is alakult a napokban az ALA égisze alatt. Az Equitable Access to Electronic Content (EQUACC) (egyenlő hozzáférés az elektronikus tartalmakhoz) és az E-könyv munkabizottság a múlt héten ülésezett. Megbízatásuk szellemében útmutatót dolgoznak ki a szövetség számára az e-könyvek vitatott kérdéseinek értelmezésére, és a szövetsége egységes fellépésére az új helyzetben. (ref.: HWJ)

Forrás: ALA District Dispatch

E-könyvek amerikai közkönyvtárakban -- 66% kínál ingyenes hozzáférést

A közkönyvtárak 66 százaléka kínál ingyenes hozzáférést elektronikus könyvekhez a térképen illusztrált 2009-2010 évek alapján, ami 38 százalékos növekedést jelent a megelőző három évhez képest. (ref.: HWJ)

Forrás: ALA sajtóközlemény

ALA: az e-könyvek kölcsönözhetőségének korlátozásáról

A HarperCollins közelmúltban bejelentett döntése az e-könyvek meghatározott számú kölcsönzéséről korlátozza a könyvtárakat abban, hogy olvasóik számára szabad hozzáférést biztosítsanak az információhoz. Roberta Stevens, az Amerikai Könyvtár Szövetség elnöke sajtóközleményében és a szövetség tagjaihoz írt levelében megerősítette a szövetség elkötelezettségét az információhoz való egyenlő és szabad hozzáférés iránt a könyvtárakban.
A szövetség adatai azt bizonyítják, hogy a könyvtárak igyekszenek az olvasói igényeket kielégíteni. Az amerikai közkönyvtárak 66 százaléka kínál ingyenes hozzáférést elektronikus könyvekhez jelenleg. Az információhoz való hozzáférés a XXI. századi módjának kialakítása közös cél, és ebben benne foglaltatik a kiadók és szerzők befektetéseinek megtérülései is. Az e-könyvek iránti érdeklődés változásai közepette azt javasolja a kiadóknak, hogy eszközként tekintsenek a könyvtárakra, amelyek segítségével eljutnak közönségükhöz és növelik olvasótáborukat. A könyvtárak erőteljes segítséget jelentenek az e-könyvek marketingjében. (ref.: HWJ)

Forrás: ALA sajtóközlemény

Lesz-e könyvtár a Kindle (stb.) után?

Ha a Kindle áralakulásának trendjét nézzük, akkor kb. novemberre vagy az év végére lesz 0 dollárnál az ára, de a közeljövőben kell kijönnie a 100 dollár alatti készüléknek is. És hogy honnan ez a bizonyosság? Mert mondták.
Tetszik tudni, mivel fog ez járni ha megyünk tovább a győzedelmes úton? A könyvtárak elsorvadásával, azzal például. Mihelyt befejezzük a digitalizációt, vége. Nem kell közösségi tér, arra ott a kávézó. Nem kell kultúra, arra ott a színház. Nem kell könyvesbolt vagy könyvtár, arra ott az Amazon. Nem kell tanulóhely, arra ott az iskola.

Itt most nem arról van szó, hogy borsodi vagy afrikai gyerekek kapnak szakadt vagy gyenge teljesítményű laptopokat és számítógépeket. Itt olyan lesz, mint most van a mobilpiacokon: a készüléket utánad vágják, ha veszel hozzá előfizetést (l. az Amazon Prime 79 dolláros ára). Ehhez pedig jár korlátlan film- és sorozatnézés, ingyenes, két napos határidejű szállítás stb.
Számoljunk reálisan: mi az, amit mi szembe tudunk ezzel állítani mondjuk öt év múlva? Hol van az a stratégiai terv, ami ezt a lehetőséget egyáltalán számba veszi? Mi az a szolgáltatás, ami eredményesen tudna versenyezni egy ilyen konstrukcióval?

Forrás: Élet és Könyvtár

Mit értenek tartalmak vizuális megjelenítésén a K2-ben? -- szakmai nap összefoglaló

Az előző szakmai naphoz hasonlóan közzéteszem itt is Habók Lilla összefoglalóját (http://meetoff.eu/jegyzet/tartalmak-vizualis-megjelenitese-oszk-2011-03-02), az általa beszúrt fényképpel együtt. Az általam eszközölt kiegészítéseket most is külön jelzem a szövegben.

Az Országos Széchényi Könyvtár 'könyvtár 2.0 kísérleti műhelye' szervezésében már sokadjára vehettünk részt szakmai napon, ahol ezúttal külföldi és magyar projekteket mutattak be a tartalmak vizuális megjelenítéséről. A rendezvény Bánkeszi Katalin bevezető előadásával kezdődött, majd egy ausztrál és két British Library-hez kötődő kezdeményezésről hallgathattunk esettanulmányokat. Végül a magyar Kovex Kft. is ismertette szoftverét. A szakmai nap jó utat mutatott a könyvtárak fejlődési irányához, hogyan lehetne például a könyvritkaságokat élményszerűen, digitalizált formában bemutatni a felhasználóknak.

Forrás: könyvtár 2.0 kísérleti műhelyMeetOFF 

Iskolai könyvtári fejlesztés Kaposváron -- háromnyelvű portál és online kölcsönzés is

Elektronikus katalógusok, háromnyelvű könyvtári portál és online kölcsönzés is szerepel a kaposvári építőipari szakképző iskola könyvtár fejlesztésében. Az uniós pályázati forrásból megvalósuló informatikai programot csütörtökön mutatták be az oktatási intézményben. A program azoknak a diákoknak segít, akiknek otthon nélkülözniük kell az internetet. De az olvasási és digitális képesség fejlesztését is célul tűzték ki. A programra az építőipari a Kinizsi lakótelepi tagiskolával együtt pályázott és nyert 27 millió forintot. Október végéig egyebek között levelezős versenyre, könyvtári barangolásra is várják a többi kaposvári iskola tanulóit is.

Forrás: Kapos.hu

Amerikai Digitális Közkönyvtár alakul

2011. március 1-én megtartotta első értekezletét a jövőbeni Amerikai Digitális Közkönyvtár (Digital Public Library of America. A Harvard Egyetemi Berkman Center for Internet and Society 2010. decemberi kezdeményezésére létrehozott operatív bizottság értekezleteken és workshopokon hozza össze a jövőben az érdekelt feleket, oktatási-nevelési intézmények, kutatói és közkönyvtárak, kulturális szervezetek, állami és helyi közigazgatás, könyvkiadás, stb. képviselőit. Cél: stratégiák az elektronikus források elérésének javítására. Az kezdeti témák közül: szabad hozzáférés, metaadatok, szerzői jogok, a közkönyvtár definíciója, esetleges mellőzött könyvtárak. Az eddigi fejleményekről megjelent közleményeket és blogokat a következő oldalon gyűjtötték össze. Itt olvashatunk jegyzeteket is az első találkozóról is. http://cyber.law.harvard.edu/dpla/Media_and_Blog_Mentions
A munkacsoport hét alcsoportjának közös wikijét rendszeresen frissítik: http://cyber.law.harvard.edu/dpla/Main_Page
Levelezőlistájukra itt lehet feliratkozni: https://cyber.law.harvard.edu/lists/subscribe/dpla-discussion (ref.: HWJ)

Forrás: American Libraries, Inside Scoop 

Hogyan írjunk sikeres blogposztot?

Ki ne szeretne címlapra kerülni a saját blog bejegyzésével? Ki utasítaná vissza, hogy a blogposztjára sokan hivatkozzanak, miközben elismerően osztják meg a linkjét az internetes ismerőseik körében? Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy hogyan készíthetünk sikeres blogposztot, illetve konkrét tippeket, témaötleteket is adunk, amikkel fel lehet hívni egy-egy bejegyzésünkre a figyelmet.

Forrás: Netidők

Bank kínál ingyen e-könyvet -- ingyenreklám könyvtáraknak?

Egy bank ingyenesen letölthető e-könyveket kínált a denveri repülőtéren a minap. Az óriásplakáton szolgáltatásait reklámozó bank ötlete zseniális: az okostelefont a plakát felé irányítva QR kódleolvasóval máris letölthető az e-book (persze ott a számlanyitást kezdeményező link is). A könyvek minden bizonnyal valamely nyilvánosan hozzáférhető forrásból származnak, viszont hosszú várakozás közben milyen jó olvasni! Miért ne reklámozhatná a könyvtár is magát így? (ref.: HWJ)

Forrás: David Lee King

A világ legnagyobb felbontású légifotója készült az állatkertről

A Google Maps képeinél tizenegyszer részletesebb az a zoomolható, kereshető légifotó, ami a Fővárosi Állat- és Növénykertet mutatja be, ráadásul teljes egészében magyar fejlesztésű technológiával készült. A Zoomy.zoobudapest.com, vagy Zoomy.hu webcímen érhető el az a nagyítható, óriási felbontású légifotó, ami a Fővárosi Állat- és Növénykert területét mutatja be 1,8 centiméteres terepfelbontásban. Az érték azt jelenti, hogy a képen egy képkocka 1,8 centiméteres élhosszúságú, vagyis a Google Maps térképein látható legjobb felvételeknél is nagyobb felbontást, és 1:220-as méretarányt biztosít, ami világrekord.

Forrás: Origo


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA