A Netező gyerekekre nem a cukrosbácsi, hanem a saját haverja veszélyes
Magyarországon az internethasználat alapmutatóiban a 9-16 éves gyerekek nem különböznek az uniós társaiktól, a digitális írástudás és a biztonságos internethasználat minőségi mutatóiban azonban már átlag alatti értékek jellemzik őket, miközben európai összehasonlításban kevéssé tapasztalják magukon a túlzott internethasználat jeleit.
Az Európai Unió 24 országában elvégzett EU Kids Online kutatás eredményei azt mutatják, hogy a gyerekek – szemben a közkeletű vélekedésekkel – az interneten viszonylag ritkán kerülnek számukra valóban veszélyt jelentő helyzetekbe. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne találkoznának olyan jellegű tartalmakkal, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek. A hiedelmekkel ellentétben azonban nem a szexuális tartalmakkal való találkozás rejti a legtöbb veszélyt, hanem inkább a gyerekek egymás közötti online kommunikációján keresztül megvalósuló zaklatás. A kutatás egyúttal azt is egyértelművé tette, hogy a gyerekek döntő többségének az internetezés során nem voltak negatív tapasztalatai, de ha ez mégis előfordult, akkor az esetek többségében viszonylag jól tudták kezelni ezeket a helyzeteket. Komoly problémát jelent ugyanakkor az, hogy a szülők csak nagyon ritkán szereznek tudomást gyerekeik negatív élményeiről, illetve a rájuk leselkedő veszélyekről. Ezen a téren Magyarország nemzetközi összehasonlításban különösen rosszul áll.
Átlagos internethasználat, de a biztonságos internethasználattal kapcsolatban alacsonyabb tudásszint jellemzi a magyar gyerekeket.
Az internetező magyar 11-16 éves korosztály az uniós átlagnál valamivel gyengébb készségekkel rendelkezik a biztonságos internethasználatra vonatkozóan. A vizsgált nyolcféle tevékenység közül a magyar gyerekek átlagosan csupán 2,7-et tudnak elvégezni, ami az egyik legalacsonyabb érték a vizsgált országok gyerekeinek körében.
A kutatás során használt nyolc tevékenység a következő volt:
1. kéretlen azonnali üzenetek blokkolása, 2. biztonságos internethasználattal kapcsolatos információk megtalálása, 3. könyvjelző létrehozása, 4. közösségi oldalakon az adatvédelmi beállítások megváltoztatása, 5. különböző weboldalak tartalmának összehasonlítása abból a szempontból, hogy mennyire valós információkat tartalmaznak, 6. látogatott oldalak listájának törlése, 7. kéretlen üzenetek/spam blokkolása, 8. szűrési feltételek megváltoztatása.
A magyar gyerekek közel 60%-a naponta használja az internetet
A digitális írástudással kapcsolatos gyengébb eredmények hátterében nem az áll, hogy a magyar gyerekek kevesebbet interneteznek: a 9 és 16 év közötti magyar gyerekek internethasználati gyakorisága uniós összehasonlításban átlagosnak tekinthető. A magyarok közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egy-két alkalommal használja az internetet. Csak 7 százaléknyian vannak azok, akik ennél ritkábban ülnek le a világháló elé. A legintenzívebb internethasználók Európában a svéd, bolgár, észt és holland gyerekek.
Nemzetközi összehasonlításban kevés magyar gyerek rendelkezik internet-elérhetőséggel saját szobájában, és a mobileszközök használatában is le vagyunk maradva.
