Warning: touch() [function.touch]: Unable to create file /var/www/matisz.hu/web/typo3temp/locks/4a3708ee627867b3468bbd9ca71493d9 because Permission denied in /var/www/clients/client7/web16/web/t3lib/class.t3lib_lock.php on line 170
Magyar Tartalomipari Szövetség: Fény és Forma
2010.12.03.

Fény és Forma

Szerző: Csengel-Plank Ibolya – Hajdú Virág – Ritoók Pál

Modern építészet és fotó, 1927 – 1950

Vince Kiadó, 2010, Második, átdolgozott kiadás

Kétszer kettős olvasatú mű, és mindegyik olvasata forrásértékű. A modern magyar építészetről, és az annak alkotásait megörökítő fényképészetről, az építészeti fotóról ad gazdag áttekintést, s ezzel mindkét tekintetben egyszerre művészet- és technikatörténet. Magától értetődik, hogy ez a négyosztatú kép egyben a 20. századi kultúrtörténetünk egy jelentős szeletévé is összeáll, és szintúgy fontos adalék e korszak társadalomtörténetéhez., Ha pedig azt is hozzávesszük, mi minden pusztult el építészeti örökségünkből, s annak régi jóhíréből az utóbbi hetven év során, úgy az albumnak fontos értékmentő funkciója is van.

A korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötet mondandóját és csúcsfényeit jól érzékelteti a kiadó ajánló szövege. Ebből idézve: „Luxusvillák, elegáns bérházak üvegcsőben mozgó liftekkel, egy erőmű őskori űrhajót idéző irányítóterme, divatos üzletbelsők, hangosfilmeket játszó áramvonalas mozik - mindezeket röviddel elkészülésük után lefényképezték a Tér és Forma folyóirat számára. Magyarországon elsősorban ez a kiadvány terjesztette a modern mozgalom eszméit 1928 és 1948 között, amikor magyar építészek olyan műveket alkottak, amelyek a nemzetközi modernizmus legjobbjai közé tartoznak. Az ezekről készült fényképek ma nagy értékű források. (...)Csengel-Plank Ibolya fotótörténész, Hajdú Virág és Ritoók Pál építészettörténész tanulmányai azt vizsgálják, hogyan hatott a modern mozgalom a magyar építészekre és hogyan fényképezték épületeiket.

A magyarországi modern mozgalmat áttekintő tanulmány széles körképet fest a kor építészeti és építészettechnológiai viszonyairól és jellemzőiről. Szól az építészképzésről, a szakmai sajtó és közéletről, valamint az építési szabályozás szerepéről is. Az építészet lehetőségeinek szükségszerű kereteit és korlátait mindenkor a rendelkezésre álló anyagok és eszközök adják - mindezekről szintúgy sokat elmond.

Ami a láttatást, a felvételek mondandójának kibontását illeti, úgy tűnik, hogy - mint oly gyakran a művészeti alkotások értelmezésében -, itt is tere van a feltevéseknek, és a néző számára merésznek tűnő következtetéseknek. Jó példa erre, hogy egy villa teraszáról készült képen egy csővázas szék, egy „tipikusan modern lakberendezési tárgy” is látható, s ehhez a következő megjegyzés csatlakozik: „az eredeti szándékot nem ismerjük, ám a motívum megjelenése más fényképeken is azt valószínűsíti, hogy miközben a szék kétségtelenül oldotta az építészeti motívumok egyszerűségét, szimbolikus formában a tulajdonosok modern életvitele is kifejezésre jutott”. Fűzzük itt rögtön hozzá: a felvételeken számos olyan /nagy/polgári épület, ill. épületrészlet szerepel, amely jól érzékelteti hogyan adott teret, keretet, segítséget ez az építészet az igényes és tehetős lakók életvitelének, s a lakóterek míves kimunkáltságában sok olyat látunk, amelyet az ember boldogan tudna a magáénak.

Fontos tanulság, hogy a korabeli épületfényképek majdnem úgy funkcionáltak, mint a divatfotók. A fényképészek igyekeztek az építészeti alkotások legelőnyösebb oldalait megmutatni, kiemelve azoknak és a bennük alkalmazott megoldásoknak az előnyeit. A kötetben olvashatunk arról is, hogy e felvételek gyakran kifejezetten kereskedelmi reklám célokat is szolgáltak, jelesül, hogy az épületeket vonzó árucikként mutassák be.

A bevezető/elemző tanulmányokat követően, a kötet nagy részét a magyarországi modern építészet 63 épületét és belsőépítészeti alkotásának egyenkénti ismertetése teszi ki, összesen 217 remek fotóval, s ezekhez olykor a témakörhöz kapcsolódó jegyzetek is csatlakoznak. Az egyik például vázolja, hogy a bútorok formája leegyszerűsödött, elveszítve a régi értelemben vett lakályosságukat ill. drága műtárgy jellegüket. A megrendelőket a mindenáron való díszítés helyett a jó arányokkal, a korszerű anyagokkal és a racionális elhelyezéssel kárpótolták a tervezők. Mai fogalomtárunkkal ezt a formatervezés és az ergonómia előretörésének is nevezhetjük. Célszerűség: az egyik ilyen ismertetés egy üvegkereskedő üzletházát mutatja be. Annak kiemelésre érdemes jellemzője, hogy úgy alakították ki, hogy ezzel a cég reklámjául, árubemutatójául is szolgált.

Az albumban megtaláljuk néhány jelentős építész és fotográfus portréját is, valamint jellegzetes felvételeket - hirdetések képei, s városképek - az 1930-as évek Budapestjéről.


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA