2010.11.15.

A belső hal

Szerző: Neil Shubin

Utazás az emberi test 3,5 milliárd éves múltjába

Vince Kiadó, 2010

Az élővilág fejlődésének őstörténete arra utal, hogy az ember egyáltalán nem speciális vagy különleges teremtmény a többi élőlény között. Ha megtudunk valamit az ember korai eredetéről, az csak gazdagíthatja különleges létezésünk képét: rendkívüli vagy annak tűnő képességeink mindegyikét azoknak az alapvető összetevőknek köszönhetjük, amelyek az ősi halakban és más élőlényekben alakultak ki. A közös ’alkatrészekből’ aztán igencsak különleges konstrukció állt össze. Az ember nem választható el az élővilág egészétől: annak vagyunk a részei nemcsak a csontjainkban, hanem a génjeinket illetően is.” - Idézet a könyvből.

A legjobb értelemben vett népszerű tudományos mű kiemelkedően jó példája ez a kötet. Népszerű abban az értelemben, hogy minden előképzettség nélkül is tökéletesen megérthető mind a mondanivalója, mind pedig a magyarázatai és a levezetései. Semmi sincs viszont benne abból a - gyakran jól kifizetődő, ám igencsak ártalmas - törekvésből, hogy a mondanivalónak az intellektuális, vagy éppen szakmai értékét rontó leegyszerűsítésekkel igyekezzék népszerűségre szert tenni. Annyiban mindez magától is értetődő, hogy a Vince mindig is nagyon igényes a tudományos ismeretterjesztő kiadványaiban, akárcsak a művészeti, művészet- és kultúrtörténeti könyveiben, s az általa kínált szellemi minőséget illetően joggal mondható elit kiadónak.

A könyvnek háromféle olvasata is van, s mindegyikük megérdemli, hogy itt szóljunk róluk.
Az első, hogy a gondolkodásra hajlandó laikusnak is jól érthető betekintést ad a tudományos kutatásba, a kutatók munkájába, ami a világ iránt érdeklődő, intelligens embernek mindig különösen izgalmas és tanulságos.
A második olvasat lényege arról szól, hogy ’tervező’ ( e tekintetben mindegy, hogy evolúciónak, vagy másnak nevezzük!) már korábban, évek tíz- és százmilliói során kifejlesztett és bevált szerkezeti elemekből és -megoldásokból rakott össze bennünket, s hogy a törzsfejlődésben előttünk járt élőlényektől örököltük mindazt a ’hardvert’, ami bennünk működik, vagy legalább is annak korábbi, esetleg kezdetlegesebb prototípusát. Shubin eme örökségünk eredetének teljesen hihetetlen távlatait tárja elénk. Az egész könyvét arra is szánja, teljes sikerrel, hogy részletesen bemutassa ezeknek a megállapításoknak a tudományos alapjait és bizonyítékait. Itt nem a „hiszem, mert izgi!” logikája működik, hanem a „hiszem, mert olyan tiszta, átlátható a magyarázat, és ezzel meggyőző is a bizonyítás”.
Magyarázat és bizonyítás. A könyv harmadik, szintúgy megragadó olvasata ennek a nagyon különleges kutatásnak a mikéntjét mutatja be. Részletes leírásokat és magyarázatokat ad azokról az óriási hozzáértést, és talán még erőteljesebb intuitív képességeket igénylő kutatási módszerekről, amelyek célja annak feltárására, hogyan alakultak ki az emberi testet alkotó konstrukciós megoldások - szervek, anatómiai képletek - az élőlények fejlődése során. A kiindulási alap nagyon logikus: az azonosságokat és a hasonlóságokat keresi az anatómiai felépítés elemeiben az ember és a hajdanvolt állatok között, így például az õsi halak uszonyának csontozata és az ember karja és keze közt. Így vezeti le sok egyéb közt azt is, hogy a belső fülünk története visszavezethetõ a legkorábbi halakig, a folyadékában lévõ neuronoké pedig még korábbra is.
Megáll/na/ az ember esze /ha volna/: a ’természet’ olyan bölcsen takarékoskodó konstruktőr. Shubin ámulatba ejtő példákkal mutatja be, hogy a jól bevált megoldásokat az újabb fajokban is rendre felhasználja, ami további bizonyítékul szolgál arra is, hogy testünk a biológiai örökségünk halmaza. S a technikai finomságaikkal is ámulatba ejtőek a kísérletek, amelyek mindezt feltárták, s amelyekről e könyv beszámol.

Shubin itt a figyelmünkért tiszta rajtcél győzelmet arat: könyve már kezdetétől fogva megragadja érdeklődésünket, s mindvégig fogva tartja. A Financial Times így méltatta e művét: „Mestermunka.. Ha valaki meg akarja érteni az ember és más élőlények evolúciós fejlődését, ezt a ragyogó monográfiát olvassa el.” Méltó és mértékadó értékelés - tehetjük hozzá.


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA