2011.02.01.

Világkiállító magyarok

Szerző: Gál Vilmos

Holnap Kiadó, 2010, második, javított, bővített kiadás

Könyvkiadásunk különleges gyöngyszeme ez az elegáns-szép és nagyon tartalmas kötet. Az a fajta, amelyből minél több kellene, hiszen talán minden korábbiaknál nagyobb szükségünk van arra, hogy az előttünk jártak minden tiszteletet megérdemlő teljesítményeiből önbecsülést meríthessünk, és ösztönzést kapjunk, s általuk erőt és elszántságot, hogy felküzdhessük magunkat az erős országok közé. Ez az összeállítás kiváló segítség ebben, mert arról ad áttekintést, hogyan igyekezett Magyarország megmutatni a világnak a tudása, az eredményei legjavát az egyes világkiállításokon - vagyis azokon a rangos seregszemléken, amelyeken minden résztvevő fő célja, hogy kitűnjön a többi közül. Céljáért is, tartalmáért is nagy elismerést érdemelnek, akik létrehozták.

A korabeli, történelmi dokumentáció értékű képanyaggal gazdagon illusztrált album Magyarországnak az 1851 és 2010 közötti világkiállításokon való részvételét, sikereit mutatja be. A shanghaji részvételünkkel is bővített áttekintés ezt megelőzően 26 világkiállításról, és az azokon való magyar részvételről ad igen szakszerű, ugyanakkor kifejezetten olvasmányos és sok érdekességgel szolgáló beszámolót. A szakszerűségére, és a benne foglaltak megalapozásához szükséges dokumentációkutatás alaposságára biztos garancia, hogy a szerző a legújabb korra szakosodott történész-szakmuzeológus, és könyvéből is jól érződik, hogy kiválóan ismeri e témát.
E világkiállításokon a résztvevő országok kezdettől fogva egyaránt szerepeltek a kiemelkedő gazdasági-, tudományos-, technikai-, valamint kulturális teljesítményeikkel. Természetesen Magyarország is. Mi itt az előbbiek bemutatását emeljük ki, mivel az 1851-es londoni világkiállítással kezdődően csúcsfényeit adják az ország gazdaság- és technikatörténetének.

Az album tartalmának kiemelkedően fontos, és a mai globális versengésben még inkább aktuális tanulsága összegezhető abban, hogy a modern világban az ország iránti megbecsülés növelésére feltehetően minden másnál hathatósabb eszköz a reálszférában létrehozott legjobb, a termelőerőinek legjavát növelő eredményeinek, s azok kiemelkedő teljesítményinek felmutatása, mivel ezek mindennél meggyőzőbben is szólnak az ország erejéről. Ez ugyanakkor nem sorolja hátrébb az ország kultúrájának felmutatását sem, hiszen magától értetődő, hogy erős gazdaság csak igen erős kultúra talaján jöhet létre. A jól megkomponált világkiállítási szereplés így többet hozhat az országnak minden művi marketing akciónál!

A szerző egy-egy fejezetben, lényegében egységes szerkezetben vázolja fel a világkiállításokat és a magyar szereplést. Bemutatja magát az eseményt, a megrendezésének főbb jellemzőit, az érdekességeit - pl. hogy már az elsőn, az 1851-es londonin több mint hatmillió látogató volt -, majd, hogy mivel és hogyan szerepeltek ott a magyarok, s milyen elismeréseket arattak. A sokrétű magyar seregszemléből is kiemelést érdemel, hogy itt kezdődött a Herendi Porcelánmanufaktúrájának világkarrierje, amelynek különleges termékei óriási sikert arattak.

A legtöbbünknek meglepő, hogy már az első világkiállításokon is milyen erős gazdasági- és műszaki kultúra, s milyen hatékony ilyen törekvés mutatkozott meg a magyarok részvételében. Az 1855-ös párizsi világkiállításon már 143 kiállító képviselte Magyarországot, s közülük kilencvenen részesültek az ott elnyerhető kitüntetések valamelyikében, negyvenen érmet, ötvenen dicsérő oklevelet kaptak. Amint olvashatjuk, jelentős sikert ért el és innen tört be a világpiacra Ganz Ábrahám a saját fejlesztésű kéregöntésű vasúti kerekével, amelyből 1855-1867 között százezer darabot gyártott, s Európa vasúti szerelvényeinek többsége Ganz-kerekeken futott. E párizsi siker részben jele, részben további segítője volt annak, hogy Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedő gépgyártás jött létre. A magyar bemutatkozás rangját emelte, hogy a korszak magyar tudományos életének egyik legjelesebb szerepelője, Jedlik Ányos is részt vett a papírcellás elemeivel, a gróf Széchenyi István által létrehozott nagycenki selyemfonoda pedig első osztályú érmet nyert.
A 27 világkiállítás magyar szereplését áttekintő, máig ívelő album a hazai gazdaság- és kultúrtörténet fontos és/vagy érdekes részleteinek megragadóan gazdag tárháza. Különösen izgalmasak és tanulságosak azok a részei, amelyekben megláthatjuk a gyökereit és számos szereplőjét annak a fellendülésnek, amely az előző századforduló előtt és után az ország gazdasági aranykorát hozta el.


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA