2011.03.01.

Atlasz: Föld - Természetföldrajz

Szerző: Dieter Heinrich & Manfred Hergt

Athenaeum Kiadó, 2010

A 21. századi infokommunikációs csúcstechnikáink magasából az első kérdés, vajon kellenek-e még nekünk egyáltalán az ilyen „régi típusú” adat- és ismerettárak. Elvégre a könyvformátumú atlasz félezer éves találmány, eredeti rendeltetése szerint - a Magyar Értelmező Kéziszótár megfogalmazásában - térképeknek, ill. szemléltető képeknek, térképre vetített adatoknak könyv alakú gyűjteménye, vagyis egy-egy szakterület koncentrált adat- és információforrása. Ma viszont az interneten pár kattintásra van a világ szinte minden publikált tudománya, egy-egy szakterületről sok nagyságrenddel több adattal és információval, mint ami egy ilyen atlaszba bezsúfolható - akkor tehát minek is az utóbbi?

A válasz könnyű: a modern atlasz, mint ez is - és szintúgy az Athenaeum kitűnő Atlasz sorozatának más darabjai -, olyat képes nyújtani az ismeretek keresésében, amit az internet sokkal kevésbé: eleve meglévő összeszedettséget és ellenőrzött szakmai megbízhatóságot. Az internetre minden előzetes megbízhatósági ellenőrzés nélkül kerülnek fel a tartalmak, bennük az adatok és információk. Ha pl. keresvén e fogalom magyarázatát beírjuk a googleba az atlasz szót, elsőre nagyjából 202 ezer találat jön fel, a szó sokféle jelentéstartalmával. Ha pedig - szűkítve a kereséseket - a kötet fejezetcímeit használjuk keresőszavaknak, akkor a földkéregre elsőre 11 ezer találat jön fel, geomorfológiára 1,5 millió, légkörre 207 ezer, oceanográfiára 1,2 millió. Még ha bízunk is a Google találati rangsorolásában, nyilvánvaló, milyen borzasztóan időigényes lenne akárcsak az első (pár) száz relevánsnak tűnőt elolvasni, és bennük tájékozódni! Nagyban rontja az ilyen keresés hatékonyságát az is, hogy az interneten feljövő találatok szakmai megbízhatósága rendkívül nagy mértékben szór, s ebben a Google találati rangsorolása sincs a segítségünkre, hanem magunknak kell megállapítanunk, hogy mi azokban a helytálló és mi nem. Ez nagyon is tovább nehezíti az ismeretek megszerzését.

Az előzőekkel szemben a jó atlaszok, mint ez is, a tudomány legújabb állását képviselő ismeretek legjavából válogatják össze a tárgyukra vonatkozókat úgy, hogy azok megbízható, az adott keretek közt alapos, és jól áttekinthető tájékoztatást nyújtsanak, amelyet a témában laikusok is könnyen megértenek. Így ad ez a kötet átfogó és ugyanakkor részletes ismereteket a Föld természetföldrajzáról, annak meghatározó részeiről és jelenségeiről, valamint a mindezekben érvényesülő, s a megértést segítő összefüggésekről.
A szerzőket idézve, a természetföldrajz témakörébe a geomorfológia, klímageográfia, hidrogeográfia, talajföldrajz és a biogeográfia résztudományok tartoznak. A 320 oldalas atlasz ezen kívül még kitekint az asztronómiának a Föld fejlődésével és a bolygórendszerben elfoglalt helyzetével kapcsolatos ismeretekre, valamint a geológiának és a mineralógiának a földkéreg felépítésével összefüggő ismeretanyagára.

A fejezetcímekből: * Ábrázolási módszerek - térképészet, távérzékelés * Geomorfológia - Belső erők és folyamatok, Külső erők és geomorfológiai formaképződés, Geomorfológiai tájtípusok * Éghajlatföldrajz - Éghajlati elemek, Általános klímatípusok, Légköri cirkuláció, Éghajlati osztályozások, Az éghajlat változékonysága és változásai * Hidrogeográfia és glaciológia * Oceanográfia.
Anyaga a szó minden értelmében rendkívül színes. A magyarázó szövegeket táblázatok, grafikonok, színes ábrák és képek egészítik ki - összesen 147 színes oldalt tartalmaz. Amint a szerzők kiemelik, az oldalpárok kialakítása látványossá és áttekinthetővé teszi a tényanyag összefüggéseit - ez pedig megkönnyíti azok megértését. Az atlasz kézikönyvként való használatát alapos, 18 oldalas tárgy- és névmutató segíti.


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA