2011.05.27.

Corporate Governance In Modern Financial Capitalism Old Mutual’s Hostile Takeover of Skandia

Szerző: Markus Kallifatides, Sophie Nachemson-Ekwall, Sven-Erik Sjöstrand

Cégkormányzás a modern pénz-alapú kapitalizmusban - A Skandia ellenséges felvásárlása az Old Mutual által

Edward Elgar, 2010

Ez a dolgok lényegének kitűnő feltárásában bővelkedő könyv a cégkormányzás mai folyamatára összpontosít, és azokat a feltételeket vizsgálja, amelyek az eredményes cégkormányzáshoz és -ellenőrzéshez kellenek a 21. századi globalizált és pénz-alapúvá tett gazdaságokban. Átfogó és sokoldalú elemzését adja egy határokon átnyúlva megvalósított ellenséges cégfelvásárlás folyamatának, leírja az abban résztvevő, illetve érintett szereplőket, intézményeket és az eseményeket - mindezzel pedig vizsgálja és meg is kérdőjelezi a cégkormányzás és -ellenőrzés jelenlegi formáit, mind nemzeti, mind globális nézőpontból.” Így mutatja be - mondandójának lényegét jól megragadva - a világelsők közé tartozó gazdasági szakkönyvkiadó ezt a könyvét.

A szerzők a kapitalizmusnak a legújabb, a korábbiaktól minőségileg eltérő megvalósulásaként tárgyalják annak 21. századi tartalmát és működését, s ezzel a jelentéstartalommal használják a financial capitalism kifejezést. E jelentéstartalmat magyarul a legjobban feltehetően a „pénz-alapú kapitalizmus” kifejezés adhatja vissza.

Művük kettős olvasatú. Akiket érdekel az ellenséges felvásárlások mai működésmódja, azoknak igen alapos, és a finom részletekig hatoló elemzést nyújtó esettanulmányként szolgál. A szerzők elmondják, hogy azért választották ehhez a Skandia ellenséges felvásárlását, mert abban megjelennek az előtte volt két évtized markáns változásainak hatásai, amelyek átvezettek az ipari kapitalizmusból a pénz-alapú kapitalizmusba. Így a Skandia-ügylet láthatóvá és konkréttá teszi a cégkormányzás eszményeinek és gyakorlatainak megváltozását, amely azzal járt, hogy a cégek feletti ellenőrzés piaca megváltoztatta a maga alapvető működési módját.
Sokkal szélesebb olvasókör számára lehet viszont nagyon érdekes mindaz, amit magáról a pénz-alapú kapitalizmusról, és annak világáról, működéséről elmond, hiszen abban élünk, az határozza meg - elháríthatatlan erővel - a gazdaságok működését és viszonyait a mikrótól a makro szintig, és vele felülírhatatlan módon kihat mindenre és mindenkire, ami és aki része vagy érintettje e gazdaságoknak.

A pénzügyek gazdasága mára kétségkívül fölébe kerekedett a reálgazdaságnak. A gazdaságok legnagyobb befolyású szereplői a befektetők lettek, makroszinten épp úgy, mint a külső finanszírozást (is) felhasználó cégek szintjén. A pénz-alapú kapitalizmus sajátosságainak ismerete így az alapvető tudnivalók közé lépett elő. Az ellenséges felvásárlás történetének és tanulságainak megismerését meg is hagyjuk az érdeklődőknek, és itt a pénz-alapú kapitalizmus bemutatásáról adunk valamelyes képet.
A szerzők az első részben összegzik az arra vonatkozó elméleti alapokat. A hátteret illető, figyelemre méltó megállapításuk, hogy a pénzpiacokon a kereskedés tárgyát alkotó eszközök absztrakt volta erősen táplálja sok ilyen piac „játékkaszinó” jellegét. Kiemelik, hogy országokon belül és nemzetközi vonatkozásban szabályozási erőfeszítésekkel igyekezték meggátolni, hogy a pénzpiacok sajátos működéséből következő instabilitás átterjedjen a reálgazdaságra is, ez azonban nagyon nehezen megvalósíthatónak bizonyult a gyakorlatban, amint azt legutóbb a 2008-as válság is nyilvánvalóvá tette.
Amint írják, a pénz-alapú kapitalizmusban a gazdasági állapotok és viszonyok forrása a pénzügyi indítékok, pénzpiacok, pénzügyi intézmények és -szereplők növekvő szerepe a hazai és a nemzetközi gazdaságok műveleteiben. Jellemzői a hatalmas hitelexpanzió; a kamatlábak volatilitása; a derivatívák és egyéb pénzpiaci eszközök kereskedésének robbanásszerű növekedése; a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak növekvő száma és kivételes jövedelmei; az eszköz áraknak a spekulációkból következő extrém ingadozásai és amplitúdói; a megfoghatatlan kockázatok és a moral hazard széles terítése (amik elkülönítik a döntéshozókat és a kockázatvállalások haszonélvezőit azoktól, akik megfizetik annak árát).

A cégfinanszírozásban meghatározó jellemzői a mind bonyolultabb és kifinomultabb pénzpiacok, a globálisan aktív intézményi befektetők és befektetési bankok behatolása a cégek feletti ellenőrzés korábban meglehetősen zárt nemzeti piacaira. E befektetőket a pénzpiac ésszerűségi megfontolásai vezérlik, a részvényesi érték középpontba állításával. A globális piacon versenyeznek a tőkéért, és a globális pályán választják ki a befektetéseikhez a vállalatokat. Utóbbiakat a szerint, hogy tőlük olyan stratégia követését várják, amely rövidtávon felfelé hajtja azok részvényeinek árfolyamát, s ezzel a befektetéseik hozamát. Ez erőteljesen arra befolyásolja a befektetést kereső cégeket, hogy ehhez illesszék a célrendszerüket és a pénzügyeik kezelését. Ebbe tartozik egyebek közt a menedzsmentnek a részvényesi érték alakulásához kötött díjazása; a visszterhes finanszírozás új formáinak igénybe vétele (ami magasabb finanszírozási áttételt tesz lehetővé); az alapvető kompetenciák (core competences) ideológiája és az ilyen racionalizálás/leépítés; eltérés a prudenciális számviteli elvek követésétől és a pénzügyi jelentéseknek az elemzők elvárásaihoz való illesztése; és - főként az USA-ban - a befektetési bankok kulcsszerepben történő alkalmazása a cég menedzsmentjének és egyéb irányító testületeinek tanácsadóiként.
Íme, ez tehát dióhéjban a mindannyiunkat felölelő és többé-kevésbé megkerülhetetlenül befolyásoló erőtér, amelyben az ellenséges felvásárlás végbement. Kezdődjék a játék! - a könyv lapjain kibontakoztatva, elemezve, magyarázva, értékelve.


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA